Hidvégi id. Nemes János naplója, az 1651-1686 évekről

Hidvegi Nemes Janos Apafi Mihaly fejedelem haromszeki fokapitanya volt. Nemcsak a fokapitanysagot viselte kulonosen hosszu idon at, de ezekrol az evekrol naplot is vezetett. Ez a naplo nem bobeszedu, Nemes Janos elsosorban nem a gondolatait vagy az erzelmeit jegyezte le, hanem a vele tortenteket. A tobb mint harom evtizeden at vezetett naploban tobbnyire csak az ide-oda utazasokat es a talalkozasait rogzitette, maskor viszont nagyon reszletesen beszamolt az altala fontosnak tartott tortenesekrol, peldaul Rakoczi Zsigmond, II. Rakoczi Gyorgy fejedelem occsenek es Pfalzi Henriettanak crosseni, majd sarospataki eskuvojerol. A csaladi esemenyekrol szukszavubban adott hirt, de a gyermekei szuletese feletti orome vagy a halalukkor erzett mely fajdalma igy is atut a sorain. Nagyon komolyan vette a fokapitanyi tisztseggel jaro feladatokat, szivesen es sokszor lustralta a szeki katonasagot, valamint ugyesen targyalt, sok feszultseget igyekezett elsimitani. Ideje nagy reszet utazasokkal toltotte. Ezeket a legtobbszor le is jegyezte, igy pontosan tudjuk, hogy mikor kikkel targyalt, es mennyit volt uton. Az orszaggyuleseken is gyakran jelen volt, ezekrol szivesen irt, ugyszinten reszletesen beszamolt diplomaciai feladatairol, melyeket Apafi fejedelem kovetekent a torok portan latott el. A korszak erdelyi politikajat kozelrol lathatta, es idonkent a foszereploi koze kerult. Nemes Janos naploja 1902-ben es 1903-ban jelent meg eloszor a Tortenelmi Tarban. A szovegen nem valtoztattunk, viszont boseges jegyzetanyaggal lattuk el. Az uj kiadas tartalmaz tovabba egy terjedelmes bevezeto tanulmanyt a korszakrol es Nemes Janos eleterol es tevekenysegerol. A naplo a sokszor szukszavu bejegyzesek ellenere is sok erdekesseggel es ujdonsaggal szolgalhat a korszak irant erdeklodok szamara. - Balogh Judit