Kontinensek Foldrajza - Europa.

Aprobat cu OMEdC Nr. 4258 din 02.07.1996

Az europai ember szamara kontinensunk a legszebb es legcivilizaltabb foldresz.
Europat mint kontinenst nemcsak foldrajzi fogalmakkal - partvonalak, folyok es folyamok, domborzati formak, gazdasagi eroforrasok es tevekenysegek, emberek es varosok, orszagok, regiok, tajak - irhatjuk le, hanem a lakoira jellemzo eletmod, a szokasok es hagyomanyok, az eleterzesek megnyilvanulasi formai, a muveszi kifejezesi eszkozok segitsegevel is, tehat ugy, mint a tarsadalom fejlettsegenek egy adott fokat.
Az okor tortenetenek tanulmanyozasa soran megtanultatok, hogy Europaban olyan civiliza-ciok leteztek (Gorogorszag es a Romai Birodalom), amelyek az emberiseg szamara maradando ertekeket hoztak letre. A hatodik osztalyban tortenelembol a reneszansz kulturarol es kontinensunknek az emberiseg torteneteben betoltott szereperol fogtok tanulni.
A foldrajzbol, tortenelembol es mas tantar-gyakbol szerzett ismeretekbol meg fogjatok tudni, hogy Europa a civilizacio, a kultura, a tudomany, a korszeru technologia es a modern gazdasag bolcsoje. A nagy vetelytarsakkal (Eszak-Amerikaval, Kelet- es Delkelet-Azsiaval) valo vetelkedesben igyekszik megorizni helyet az elvonalban. Annak ellenere, hogy fold-reszunkon kulonbozo nyelvu, vallasu es felfogasu nepek elnek, torekveseik azonosak, egyuve tartozoknak erzik magukat.
Foldreszunk tehat a muveltseg es a civilizacio egyik kozpontja, kontinens, mely egyben eletmodot es kulturat is jelent.
Ezert fontos, hogy megismerjuk: mit is kepvisel Europa. Eloszor meg kell ismerkednunk foldrajzi adottsagaival, majd ismereteink segitsegevel meg kell ertenunk, hogy mi az europai muveltseg es civilizacio.