Látszólag ez egy egyszerű kérdés, egy felnőtt tud is rá válaszolni, de egy kisgyermek még nem, vagy csak korlátozottan, az alapérzelmekre támaszkodva. Sokszor a szülő csak azt lája, hogy gyermeke „hisztis”. De vajon miért is? Talán álmos? Fáradt? Éhes? Fáj valamije? Szomorú? Csalódott? Netalán mérges? Ahhoz, hogy gyermekünk mindezt szavakba önthesse, meg kell tanulnia az érzelmeket önmagán és másokon felismerni, és kifejezni. Kötetünkben található rövid mesék ehhez, az óvodáskorú gyermekek érzelem-tanulási folyamatához, és az érzelmi-intelligenciájuk fejlesztéséhez próbál meg segítséget nyújtani. Hiszen még a „rettegett dackorszak” is könnyebben átvészelhető, ha sikerül az érzelmeket (legyen az akár pozitív, akár negatív) szavakba önteni.